A kecske az egyik legrégebben háziasított állat, hasznosítják a húsát, a bőrét, és a tejét is. Kevesen tudják, de a kecskéket nagyjából tízezer évvel ezelőtt háziasították őseink, egy időben a kutyával és a birkával. Mi viszont csak és kizárólag a kecsketejjel fogunk foglalkozni ebben a cikkben, most megtudhatod te is, hogy miért kellene sokkal többet fogyasztanod belőle! 
A kecsketejet már időszámításunk előtt is itták, szerencsére ez a világon a legnagyobb mennyiségben fogyó tejféleség, nem véletlenül! Sajnos a statisztikák viszont azt mutatják, hogy Magyarországon nem sokan isszák, ennek oka valószínűleg az ára, ugyanis a sokkal rosszabb minőségű tejek fele annyiba kerülnek. Érdekes adat, hogy a kecsketejet régen egész Európában imádták, már a korai középkorban is készítettek a kolostorokban kecskesajtot, illetve kecsketejet. 

Miért olyan jók a kecsketejből készült élelmiszerek? - Kezdjük a kecsketej összetevőivel, nézzük, mik a legfontosabb anyagok, amik megtalálhatók benne! 

Zsírsavak

A kecsketejben sok, biológiailag értékes rövid, illetve közepesen hosszú zsírsav található, ezen kívül gazdag még kétszeresen telítetlen konjugált linolsavban, ami pedig rákvédő hatású, és még az érelmeszesedés ellen is véd, ráadásul csökkenti a test zsírtartalmát, és növeli az izomtömeget. 

Proteinek

A kecsketejben nagyon jól emészthető proteinek vannak, albuminok, globulinok és kazeinek. Finom, egyenletes eloszlásuk miatt ezeket jobban és könnyebben emésztjük, mivel az enzimek könnyebben hozzájuk férnek. Nagyon kevés benne az alfa-s-1-kazein, ezért kevésbé allergén-hatású, ellentétben a tehéntejjel. 

Vitaminok

A kecsketejben találhatunk A-, B1-, B2-, C-, D- és E-vitamint, valamint kevés B12-vitamint, és folsavat. Fehér színét az A-vitaminnak köszönhető, ezzel szemben a tehéntej az A-vitamin előanyagát, nevezetesen a karotint tartalmazza. Érdekesség még, hogy a kecsketej háromszor annyi D-vitamint tartalmaz, mint a tehéntej, ez az elem pedig nagyon fontos szerepet játszik a kalcium felszívódásában. 

Enzimek

A kecsketejben nyolcféle enzim, és koenzim Q10 található, ami antioxidáns hatású, sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme. A tüdőnknek, a szívünknek és a májuknak is nagy szüksége van a Q10-re, legfőképpen 40 év fölött, amikor már testünk egyre kisebb mennyiségben termeli.  

Ásványi anyagok

Kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor és klorid.

Nyomelemek

Réz, cink, foszfor, bór, titán, króm, jód, viszonylag kevés vas. A következő oldalon még részletesebben mondom el, miért kellene neked is több kecsketejet fogyasztanod! 

A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserénket. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani. Az esszenciális zsírsavak a koleszterinszint csökkentésében is segítenek, ezzel egyúttal szívünk egészségét is védik. A kecsketejben található proteinek is más struktúrájúak és egyenletesebben oszlanak el, mint a tehéntejben. Ezen kívül a kecsketejben igen kevés alfa-s-1-kazein található. Az alfa-s-1-kazein olyan fehérje, amelyről szakértők azt gyanítják, a tehéntej-allergiáért felelős anyag. A tehéntejben hétszer annyi van belőle, mint a kecsketejben.

Egy új-zélandi tanulmány szerint a kecsketej proteinprofilja sokkal inkább hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a csecsemők sokkal jobban emésztik a kecsketejet. Ez azonban még nem minden. Megvizsgálták a kecsketejnek a gyógyszerek, illetve az erős fizikai terhelés által kiváltott bélkárosodásokra gyakorolt hatását is. A klinikai tanulmány szerint a naponta fogyasztott kecsketej hatására enyhül a bélnyálkahártya gyulladása és regenerálódnak a sérült bélbolyhok is.

A kecsketejben meglehetősen kevés folsav és B12-vitamin található, e hiány azonban teljes értékű táplálkozással kiegyenlíthető. A kecsketej ugyanakkor igen gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, foszforban, káliumban, magnéziumban és kloridban. A nyomelemek közül tartalmaz jódot és cinket is.

A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben:

asztma,
 neurodermatitisz és ekcéma,
 migrén,
 ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
 irritált szemek és orrnyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
 idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar..

További hatások:

 megvéd a sejtek korai öregedésétől,
 segítségével megelőzhető a rák,
 megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
 kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
 tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.

A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban, és remek rák elleni védelem is egyben. Ez csak néhány számos előnye közül.

A vakítóan fehér kecsketejnek ugyanis számos egészségügyi előnye van a tehéntejjel szemben. Már pusztán az a tény, miszerint a kecske nem lesz vemhes, miközben tejet termel, óriási pluszként értékelhető. A tehén, miközben tejet ad, már hasában hordozza a következő embriót, aminek hatására a kifejt tejben feldúsul számos hormon szintje. Előfordulhat allergiás reakció a kecsketejre, azonban jóval ritkábban, mint a tehéntej esetében.

A tehéntej-allergia leggyakrabban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti, de felnőttkorban is kialakulhat. Gyakran az érintett nem is tudja, hogy a tehéntejjel van problémája. Évekig szenvednek a rejtélyes panaszoktól anélkül, hogy bárki is kiderítené, mi okozza azokat. Jellemzőek a gyomor-bél traktusban jelentkező panaszok, a légzéssel kapcsolatos tünetek (gyerekeknél gyakori az asztma) vagy a bőrproblémák: ekcéma, neurodermatitisz.

Kecsketejjel a csontritkulás ellen

Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400-500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900-1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.

Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra”hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban.

A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.

A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.

Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek. Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésünkre egyértelmű adatok a kecsketej koenzim Q10-tartalmáról, mindenesetre egyes kutatók ezzel a koenzimmel magyarázzák azt a tényt, miszerint a kecskék soha nem betegszenek meg rákban.