A K vitamin már fiatal korban sem elhanyagolható! Mégis sokan elfelejtik, hogy ennek a vitaminnak köszönhetik, hogy a szervezetükbe bevitt vitaminok ténylegesen eljutnak/bejutnak oda, ahová szükséges.
Hiába étkezünk egészségesen, hiába szedünk a különféle vitamin tablettákat és gyógyszereket, ha hiányzik szervezetünkből a megfelelő K-vitamin mennyiség. Idősebb korban akár csontritkuláshoz is vezethet!

A K vitaminok

A K-vitaminnak két formáját ismerjük, a K1- és K2-vitamint, melyek közül a kutatók úgy gondolják, hogy az utóbbinak van nagyobb szerepe szervezetünk egészséges működéséhez. Ugyan szervezetünkben megtalálható a K-vitamin, közel sem elegendő mennyiségben, így azt külső forrásból kell pótolnunk. Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy a bélbaktériumaink egyáltalán nem termelnek annyi K1- és K2-vitamint, amennyire szükségünk lenne, ráadásul a szükséges vitaminok és ásványi anyagok sem szívódnak fel megfelelően minden esetben.

A véralvadás és a K-vitamin

A véralvadás folyamatában több olyan véralvadási faktor is részt vesz, melyekhez K-vitaminra van szükség, ezek a K-vitamin-függő fehérjék. K-vitamin hiányában a véralvadás folyamata zavart szenved.

A csontanyagcsere és a K-vitamin

Hiába a sok kalcium és a D-vitamin, ha az nem képes beépülni a csontjainkba. Ha csak lerakódik, akár a lágy-szövetek elmeszesedését is okozhatja, a csontszövetben pedig kalciumhiány, majd csontritkulás alakulhat ki. A csontritkulás egyik öregkori következménye, a meggyengült, elvékonyodott combnyak törése. Gyerekkorban a K-vitamin a megfelelő csontállomány kialakulásához elengedhetetlen.

Mely élethelyzetekben fontos a K-2 vitamin pótlása?

Ha életvitelünkből adódóan vagy örökletesen hajlamunk van a szív-és érrendszeri betegségekre. K2-vitamin szedésével nemcsak megakadályozható az érelmeszesedés, hanem vissza is fordítható. Ha fontos számunkra, hogy megelőzzük az időskori csontritkulást. Ekkor nem elegendő csupán a kalciumpótlás, sőt önmagában még káros is lehet. Ha valamilyen okból (pl: daganatos megbetegedés) megemelkedett a D-vitamin bevitelünk. Ha valamilyen bélbetegségben vagy felszívódási zavarban szenvedünk vagy nem megfelelő a bélflóránk egészsége. Ha a kelleténél hajlamosabbak vagyunk a fogszuvasodásra, akkor D-vitaminnal együtt ajánlott szedni. Ha májelégtelenségben szenvedünk (szigorú orvosi felügyelettel szedjük). A K-vitamin elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját. K1-vitamint adnak az újszülött kori vérzékenység megelőzésére, hathónapos korig az anyatejjel táplált csecsemőknek.

Szervezetünk számára kiemelten fontos, hogy napról napra vitaminokkal és ásványi anyagokkal támogassuk működését, nem mindegy azonban, hogy mit, mivel, és hogyan fogyasztunk. A napi vitaminbevitel az életmódunktól, a korunktól, az egészségi állapotunktól is nagy mértékben függ. Az alábbi weboldalon számos kiváló terméket, hatékony tanácsokat találunk egészségünk megőrzéséhez! Segítenek abban is, hogy a K-vitamint megfelelő mennyiségben biztosíthassuk szervezetünk számára.

Mikor ellenjavallt a K-vitamin szedése?

A véralvadási zavarokban szenvedőknek és a véralvadásgátló (vérhígító) gyógyszereket szedőknek nem ajánlott, mert egyes vérhígító gyógyszerek K-vitamin antagonisták. Hatóanyagaik gátolják a K-vitamin szerepét a véralvadásban. Az E-vitaminnal együtt csak úgy szedhető, ha az E- és a K-vitamin bevétele között legalább 2-3 óra telik el, mert az E-vitaminnak enyhe véralvadásgátló, míg a K-vitaminnak véralvadást segítő hatása van. Várandós kismamák a terhesség utolsó heteiben ne fogyasszák.

Túladagolható-e a K2-vitamin?

Nehéz túladagolni, mert fehérjékhez kötődik, melyek megakadályozzák, illetve korlátozzák a K2-vitamin hasznosulását.

Miben van K-vitamin?

K1-vitamint nyerhető:
A zöld növényekből (főként a sötétzöld levelűekből) vehetünk magunkhoz. Magas K1-vitamin tartalma van a káposztaféléknek, a mángoldnak, a spenótnak és a salátaféléknek. Az állati eredetű ételek közül a tejtermékeknek és a májnak van említhető mennyiségben K1-vitamin tartalma. A K1-vitamin biológiailag kevésbé aktív, mint a K2-vitamin.

K2-vitamin megtalálható:
A bakteriális erjesztéssel készült ételekben találunk, pl: savanyú káposzta, érlelt kéksajtok, kefír, túró. Egy japán ősi szójaétel, a natto igen magas K2-vitaminban (100 gramm natto-ban 1000 mg). Ez a kissé gusztustalan, nyúlós nyálkás erjesztett szójabab a japán gasztronómiában igen kedvelt, európai szemmel kicsit bizarr, de a bátrabbak próbálkozhatnak vele. Kisebb mennyiségben a tojássárgája és a vaj (a jó minőségű, bio / házi vajakban a legmagasabb) is tartalmaz K2-vitamint. Továbbá a tonhal, a makréla és a szardínia fogyasztók is elegendő K2-t visznek be a szervezetükbe.