Jelentkezz az ingyenes Aerobix oktatóképzésünkre. A részletekért vedd fel velünk a kapcsolatot az ITT található jelentkezési lap kitöltésével.

Breaking News

Az öregedés így hat a szívre

Azt gondolnánk, hogy a szív- és érrendszeri elváltozások és panaszok előbb-utóbb mindenkinél kialakulnak, megjelennek. Ez részben igaz, ugyanakkor sokat nyom a latban az is, ki hogyan él, mit tesz egészsége megőrzéséért - írja a Házipatika.com. 
"A szív a kor előrehaladtával nem betegszik meg kötelező jelleggel, a katéteres asztalon például olyan nyolcvan év felettieket is látunk, akiknek a koszorúserei teljesen egészségesek, plakkjuk, érelmeszesedésük egyáltalán nincs. Persze ez nem gyakori jelenség, az emberek legalább felének már 65 évesen vannak koszorúsér-plakkjai" - mondja dr. Kiss Róbert Gábor. A kardiológus kiemeli, hogy a koszorúsér-meszesedés, amely ma a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, korábban nem volt ennyire gyakori. Ez a panasz inkább a jelen és a múlt század betegsége. Emögött persze az is meghúzódik, hogy az embereknek korábban nem volt idejük megérni, hogy ilyesmi kialakuljon, de a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő problémák a megváltozott életmódunkból is adódnak.

Régen egyszerűen nem úgy éltünk, mint ma: a 19. században egy napnyi aratással például 7 ezer kalóriát is felhasználtak az emberek, így nem volt gond, hogy szalonnát ettek. Sőt kellett is enniük, hiszen a kor ételeiből más módon nem tudtak ennyi kalóriához jutni. Ma már ez másképp van: kevesebbet mozgunk, viszont rengeteg olyan ételt eszünk, amely egyszerűen feldolgozható szénhidrátot tartalmaz, sok benne a kalória. "Ha ezáltal meghízunk, a vérünkben pedig a koleszterin is megszaporodik, akkor olyan anyagcserezavarok alakulhatnak ki, amelyek önmagukban még nem okoznak érelmeszesedést, de annak veszélyét mindenképpen emelik" - magyarázza a kardiológus. Mint mondja, a növekvő pocak, a cukorbetegség, az emelkedő vérnyomás és a magas vérzsírszint egyaránt rizikófaktor. Együtt pedig pláne azok, nevezhetjük őket a koszorúér-betegség előszobájának is. Különösen akkor, ha valaki dohányzik is, az érelmeszesedésre pedig van családi hajlama is.

Stresszes mindennapok

A hétköznapjaink másban is változtak: sokkal több stresszel kell szembenéznünk. "Ha a vérben megemelkedik az ereket összehúzó stresszhormonok szintje, akkor az szívritmuszavarokat is okozhat. Jó példa erre egy földrengés, ami óriási stresszt jelent mindenkinek. Ilyen esetekben pár óra alatt annyi infarktusos beteg kerül az érintett területeken kórházakba, mint amúgy két hét alatt" - mondja Kiss Róbert Gábor. Ez azért van így, mert amikor valakit hatalmas stressz ér, akkor a stressz által okozott érösszehúzódás és vérnyomás-emelkedés hatására az érelmeszesedéses lerakodásokkal borított érbelhártya megreped, vérrög képződik, az pedig elzárja az eret. Ebből lesz infarktus vagy szélütés, attól függően, hogy a szívet vagy az agyat érinti.

A stressz hatására bekövetkezett infarktus nem csak természeti katasztrófák esetén figyelhető meg. Hétfő reggelenként például érezhetően megemelkedik a szívinfarktusok száma, ami egyértelműen a munkahelyi stresszel függ össze. Ez a jelenség nem korfüggő, fiatalokat ugyanúgy érinthet, mint idősebbeket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a stresszel összefüggő szívroham a nőket jobban érinti, mint a férfiakat, ereik ugyanis érzékenyebbek az érgörcsökre. Az ilyenkor kialakuló infarktusra külön kifejezést is használnak: takotsubo-szindróma. Ez akkor jelentkezik, amikor valakinél nagyobb izgalmi állapot áll elő, mert például gyászol, vagy más jellegű emocionális megrázkódtatást él át. Ennek hatására olyan érgörcs alakul a szívkoszorúereken, ami könnyen vezethet infarktushoz anélkül is, hogy valakinek koszorúsér-betegsége lenne. Ez a jelenség szerencsére csak ritkán halálos.

Mivel az erek a szervezet egészét beszövik, problémájuk miatt bárhol jelentkezhetnek gondok. A végtagokat például ütőerek látják el, azok beszűkülése pedig súlyos vérellátási problémát okoz. Ha ez megtörténik, akkor érműtétre van szükség, különben a beteg a végtagját is elvesztheti. Ez sem csak a nagyon idősek betegsége, hanem inkább az 50 és 60 év közötti dohányos férfiaké. 40 éves kor alatt viszont ritkán fordul elő.

Az életkor előre haladtával gyakoribbá válik a trombózis is. Ennek oka az ilyenkor jelentkező érelmeszesedés, az erek csökkenő rugalmassága, a faluk romló simasága. Emellett az évek során emelkedik a vérnyomás és lassul a véráramlás, hiszen az idősek már nem annyira aktívak, így a szívük sem az. A vér összetétele is megváltozik az évek során, ami szintén kedvez a trombózis kialakulásának. Természetesen, akiknek veleszületett hajlamuk is van, azoknál a trombózisra utaló jelek már 45 éves kor előtt is jelentkezhetnek.

Szűkület vagy tágulat

A visszerek kialakulása ugyancsak az ér rugalmasságának csökkenésével van összefüggésben. "Két lábon járunk, ami evolúciós szempontból viszonylag új dolog, testünk adaptációja pedig nem tökéletes. Idős korunkra a véroszlop súlya, nyomása már kitágíthatja a lábak ereit. Ez eredményezhet vénás tágulatokat, amelyek begyulladhatnak, képződhet bennük vérrög is. Ha utóbbi bejut a mélyvénákba, onnan a tüdőbe is átkerülhet, ami akár életveszélyes is lehet. Persze a mélyvénás trombózis és a felszínes trombózis nem ugyanaz a betegség, de idősebb korban mindkettő gyakoribb" - emeli ki a kardiológus.

Az erekben nem csak szűkület és elzáródás, hanem értágulat, úgy nevezett aneurizma is kialakulhat. Ez alattomos betegség, és szintén inkább idősebbekre jellemző. Lényege, hogy a nagy ütőereken - például a hasi aortán - jelentős értágulat képződik úgy, hogy azt nem is feltétlenül vesszük észre. Ha ez egészen nagyra nő, 5 centinél is tágabb lesz, akkor könnyen szétdurranhat, ami akár halált is okozhat. Ezt az időskori érbetegséget meg lehet operálni, ma már katéteres módszerekkel is tudják kezelni, de csak akkor, ha időben észreveszik. Utóbbi a szív- és érrendszeri betegségek többségére vonatkozik: ezek ma már jól kezelhetők, de csak ha időben felismerik őket.

Ma már megérjük?

Nagyon idős korban egyre gyakoribb az a billentyűbántalom is - az aortabillentyű szűkülete -, amit az aortabillentyű elmeszesedése okoz. Ez legtöbbször azokat az 80-90 éves időseket érinti, akik még viszonylag egészségesek. A gond, hogy ebben a korban szívműtétet már nem nagyon lehet végezni, ugyanis egy mellkas megnyitással járó operáció számukra már túl nagy megterhelést jelentene. A 80 év felettieknél az egyetlen lehetőség a katéteres billentyűbeültetés, ami manapság forradalmian új beavatkozásnak számít. Ha erre nem lenne lehetőség, akkor ez érintettek a billentyűszűkület miatt néhány éven belül meghalnának. Ma már Magyarországon is több kardiológiai központ végez ilyen beavatkozást, jó eredménnyel.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázata a korral azért is nő, mert az idősek általában kevesebbet mozognak, könnyebben fölszednek plusz kilókat, könnyebben károsodnak az ízületeik is. Utóbbi tovább csökkentheti az aktív időtöltési lehetőségeket, ami még inkább segíti az elhízást, így áttételesen szintén növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját. A túlsúly elkerülésére és az egészséges életmód emiatt is nagyon fontos.

Nincsenek megjegyzések