.gif)
A kánikulában is kardigánt viselsz? Ráz a hideg, úgy érzed, mintha lázas lennél, és a hőmérő 35°C alatti vagy körüli értéket mutat? Valószínűleg baj van a szervezeted hőszabályozásával…
Amikor a testhőmérsékletről esik szó, általában a valamilyen betegséget jelző vagy azt kísérő magas testhőmérsékletre, a lázra gondolunk. Ezzel szemben a normálisnál – azaz a 36,4–37,2 °C közöttinél – alacsonyabb testhőmérséklet, azaz az ún. hipotermia okairól és veszélyeiről meglehetősen keveset tudunk.
A hiba a Te készülékedben van!
Sokan azt tartják, hogy akárcsak a hipotónia, az alacsony vérnyomás, ez is a hosszú élet titka. Ezzel szemben az igazság az, hogy a krónikussá vált alacsony testhőmérséklet nemritkán a szervezet „vészjelzése”.Az orvosi kivizsgálás elkerülhetetlen tehát, ha tartósan (hetek, hónapok óta) alacsony, 35°C alatti a hőmérsékletünk.
A hipotermia okainak különösen akkor fontos utánajárnunk, ha az etalonnak tekintett értékhatárok nem velünk születettek, örökletesek, hanem új keletűek. Ma már bizonyított tény ugyanis, hogy nem minden esetben ártalmatlan a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet. Különösen akkor indokolt kivizsgáltatnunk magunkat, ha életünk megelőző időszakában nem voltak hőháztartási zavaraink, vagyis nem voltunk fázékonyak, nem tört ránk esténként a hidegrázás. Bizonyított tény az is, hogy az úgynevezett szekunder (másodlagos) hipotermia akkor jön létre, ha az érintett személy hőszabályzó-központjának működésében zavar támad. A hatás-visszahatás elve alapján a „lehűlés”, vagyis az állandósult alacsony testhőmérséklet mögött meghúzódhatnak a szervezetünk hőháztartásának működését is szabályozó agyalapi mirigy betegségei (pl. a hipofízis-mirigydaganatok), idegrendszeri bajok, de olyan elváltozások is, mint például a pajzsmirigy alulműködése, az alacsony vércukorszint, a különféle májbetegségek, továbbá a mellékvesekéreg károsodása (amelyeket idült fertőzések és daganatáttétek is okozhatnak).A krónikussá vált alacsony testhőmérséklet gyakran a pajzsmirigy alulműködésének első tünete lehet, s fokozott fázékonyságban, az ahhoz társult diszkomfort-, gyengeségérzetben, sőt lehangoltságban, aluszékonyságban is megnyilvánulhat.
Nem eléggé köztudott, hogy egyes késleltetett hatású fogamzásgátlók (amelyek a hormonműködésre befolyással vannak), illetve a magas vérnyomás kezelésére használatos gyógyszerek közül például az ún. béta-blokkolók is krónikus hipotermiát idézhetnek elő. Utóbbiak szedésekor a végtagok ereiben csökkenthet a véráramlás, ami a testhőmérsékletét is csökkentheti.Külső hatások, amelyek kimeríthetik a szervezeted hőtartalékait
Más a helyzet az úgynevezett hirtelen fellépő testhőmérséklet-eséssel, a primer hipotermiával. Ilyen következményekkel járhatnak a különféle, agyat érő traumák (fejsérülések), az erős vérzések, a hideg időjárási viszonyok, a külső hőmérséklet hirtelen csökkenése, de a hosszas tartózkodás (pl. a búvárkodás) is a hideg vízben. Ezekben az esetekben a szervezetünk energiatartalékai merülnek ki.Kihűlésről egyébként akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet fokozatosan 35°C alá süllyed, és ott is marad.
Gyors segítség hiányában a hőháztartási deficit az anyagcsere lelassulásához, majd leállásához, tehát akár halálhoz is vezethet. Ahhoz, hogy ilyen esetekben minél előbb cselekedni tudjunk – tehát orvosi segítséget kérjünk –, ismernünk kell a primer hipotermia tüneteit, amelyek életveszélyesek lehetnek: aluszékonyság, hideg tapintatú bőr, lilás-kékes bőrelszíneződés, gyengülő reflexek, csökkenő fájdalomérzet, a vérnyomás és pulzus esése, gyengülő légzésszám, izommerevség, beszédzavar, szívritmuszavar, eszméletlenvesztés, merev pupillák, a végtagok teljes elfagyása.Tudtad?
A testhőmérséklet „értéke” függ a napszaktól (hajnalban alacsonyabb, az esti órákban magasabb), attól, hogy megerőltető fizikai munka után vagy nyugalmi helyzetben méred, de a mérés helye, sőt maga a hőmérő típusa (higanyos, automata) is befolyásolja.Különbség van a belső és a felületi hőmérséklet között. A bőrön (hónaljárokban, ágyékban) mért felületi hőmérséklet tulajdonképpen a test belső hőmérsékletének és a külső környezet hőmérsékletének az elegye.
A belső (ún. maghőmérséklet) mérésekor a hőmérőt behelyezzük a test valamelyik üregébe (száj, nyelv alá, fül, végbél), ahol közvetlenül a nyálkahártya hőmérsékletét méri. A legmegbízhatóbb belsőhőmérséklet-mérés a végbélben történik. Ez az ún. rektális mérési mód pontos, és a hibalehetősége minimális.
A szájüregben, a nyelv alatt mért hőmérséklet 0,3–0,5°C fokkal magasabb a hónaljban mértnél.
A fülhőmérők infravörös érzékelő segítségével mérik a hőmérsékletet. A hőmérő végét egyszerűen a hallójáratba kell helyezni, és az eredmény egy másodpercen belül látható lesz! Kényelmes voltán túl (különösen csecsemőknél és kisgyerekeknél ajánlott) ez a mérési mód a legmegbízhatóbb pontosságú (amit klinikai tesztek is alátámasztanak).
Fűtsd fel magad!
Amennyiben – orvosi vizsgálatokkal igazoltan – nincs semmi szervi oka a krónikus hipotermiádnak, csak „gyárilag” vagy „hidegvérű”, akkor tartsd szinten a testhőmérsékleted:- intenzív, rendszeres, de nem terhelő mozgással (gyaloglás, kerékpározás, úszás, jóga, tánc stb.);
- a keringés fokozásával (szauna, gőzfürdő);
- melegítő hatású ételek fogyasztásával;
- az immunrendszer erősítésével (pl. vitamindús táplálkozás);
- a feleslegesen szedett gyógyszerek (fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók, közérzetjavítók, szintetikus vitaminkészítmények, paracetamolszármazékok, antibiotikumok stb.) kiiktatásával, mert ezek megterhelik a szervezetet.
