A szakaszos böjt népszerű témává vált a kutatók és az egészséghívők körében. A 16:8-as diétához hasonlóan fogyást, jobb teljesítőképességet, megnövelt zsírégetést és az izomzat megőrzését ígéri - írja a Házipatika.com.
Több különböző fajtája van a szakaszos böjtnek, mint például az 5:2 diéta, a vallásos alapú böjt, míg a 16:8 diéta egy tartósan fenntartható módszer, amely kapcsolatba hozható az izomzat növelésével. Ebben a cikkben feltárjuk a lehetséges előnyöket, és azt, hogy miként lehet kideríteni, hogy vajon a 16:8 diéta-e a legjobb önnek.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői között szerepel az életkor, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a vér koleszterinszintje és a mozgásszegény életmód. Azelhízáskezelésére számos diétát dolgoztak már ki - mindegyik esetében megfigyelhető, hogy már a testsúly pár százalékos csökkenése is jelentősen javítja a vérnyomásértékeket és csökkenti a szív- és érrendszeri katasztrófák kialakulásának kockázatát!
Amire viszont figyelni kell: ha fogyókúránál az alacsony kalóriatartalmat ügyetlenül, szakszerűtlenül állítjuk be, és inkább csak szénhidrátot eszünk, akkor fehérjebevitel hiányában a szívizom fehérjéi is áldozatul eshetnek, ami szívritmuszavarhoz vezethet. A koplalás ezeken kívül számos egyéb egészségi kockázattal jár, különösen azoknál, akik eleve valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel küzdenek.
A modern időkben ezt úgy alkalmazzuk, hogy naponta több órán keresztül nem eszünk, és a böjti időszakban edzünk, és a nap további részében rövidebb időszakra korlátozzuk az étkezést, mint a böjti időszakot. A 16:8-as szakaszos diéta ennek az étrendnek az egyik fajtája.
Több különböző fajtája van a szakaszos böjtnek, mint például az 5:2 diéta, a vallásos alapú böjt, míg a 16:8 diéta egy tartósan fenntartható módszer, amely kapcsolatba hozható az izomzat növelésével. Ebben a cikkben feltárjuk a lehetséges előnyöket, és azt, hogy miként lehet kideríteni, hogy vajon a 16:8 diéta-e a legjobb önnek.
A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői között szerepel az életkor, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a vér koleszterinszintje és a mozgásszegény életmód. Azelhízáskezelésére számos diétát dolgoztak már ki - mindegyik esetében megfigyelhető, hogy már a testsúly pár százalékos csökkenése is jelentősen javítja a vérnyomásértékeket és csökkenti a szív- és érrendszeri katasztrófák kialakulásának kockázatát!
Amire viszont figyelni kell: ha fogyókúránál az alacsony kalóriatartalmat ügyetlenül, szakszerűtlenül állítjuk be, és inkább csak szénhidrátot eszünk, akkor fehérjebevitel hiányában a szívizom fehérjéi is áldozatul eshetnek, ami szívritmuszavarhoz vezethet. A koplalás ezeken kívül számos egyéb egészségi kockázattal jár, különösen azoknál, akik eleve valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel küzdenek.
Mi az a szakaszos diéta?
A meghatározás szerint ez azt jelenti, hogy néhány óráig tartó szakaszban lehet enni, és utána jó néhány óráig böjtölni kell (nem szabad enni). A szakaszos diéta mögötti elmélet az, hogy az emberek, ellentétben a mostani időkkel, régebben nem olyan környezetben éltek, amelyben a nap 24 órájában ehettek - hanem az elődeink olyan időben fejlődtek, amikor az étel relatívan ritka volt, és még is a lehet legjobb fizikai és mentális teljesítményt kellett nyújtaniuk még a böjti időszakban is.A modern időkben ezt úgy alkalmazzuk, hogy naponta több órán keresztül nem eszünk, és a böjti időszakban edzünk, és a nap további részében rövidebb időszakra korlátozzuk az étkezést, mint a böjti időszakot. A 16:8-as szakaszos diéta ennek az étrendnek az egyik fajtája.