Sokak életét megkeserítik az aranyeres panaszok, holott megfelelő életmóddal nagyban csökkenthető lenne a probléma megjelenésének kockázata. Lássuk, mit tehetünk a fájdalommentes mindennapokért - írja a Házipatika.com.

Aranyérbetegség esetén a végbél és a végbélnyílás falában elhelyezkedő visszeres csomók tágulata, megnagyobbodása és gyulladása áll a fellépő kellemetlen tünetek hátterében. Mindennek elsődleges oka az örökletes kötőszöveti gyengeségben rejlik, azaz a genetikai adottságok alapjaiban meghatározzák a kórkép kialakulását. Ezzel együtt bizonyos életmódbeli tényezők is szerepet játszanak a nemkívánatos folyamatok beindulásában, mint az ülő életmód és a mozgáshiány, a helytelen székelési szokások, valamint az elhízás. A leggyakoribb közvetlen kiváltó ok ugyanakkor a székletürítés közbeni erőlködés, illetve az arra késztető kemény széklet és székrekedés. Éppen ezért a megelőzés és a kezelés elsődleges eszköze is a táplálkozás és emésztés terén keresendő.

Az elfogyasztott ételek a gyomorból először a vékonybélbe kerülnek, ahol további tápanyagok szívódnak fel belőle. Ilyenkor a széklet állaga még kifejezetten híg, a vastagbélbe jutva azonban elvonja belőle a szervezet a folyadékot, így optimális esetben már megfelelő állagú végtermék érkezik a végbélbe, beindítva a székletürítési ingert. Problémát okozhat azonban, ha a széklet túl sok ideig marad a vastagbélben, mivel így túlzottan sok víz is távozhat belőle, ezáltal az állaga a kelleténél keményebbé válik, megnehezítve ezáltal az emésztőcsatornából való kiürülést is. Ez ellen elsősorban elegendő rostbevitellel és folyadékpótlással védekezhetünk.

Mennyi rostra van szüksége a szervezetnek?

Nézzük röviden a rideg számokat: felnőttek számára az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) napi 16-29 gramm rost bevitelét ajánlja, illetve 7,5-12 gramm rostot minden elfogyasztott ezer kalória után, míg az amerikai egészségügyi és mezőgazdasági minisztérium által kiadott ajánlás ennél is többet, ezer kalóriánként 14 grammot. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) szerint a magyar férfiak naponta 24,7, a nők pedig 21,1 gramm élelmi rostot fogyasztanak, ami összességében kevésnek mondható, tekintve, hogy az átlagos energiabevitel 2700 és 2000 kalória körül alakul a két nem esetében. Magyarán jobban oda kellene figyelnünk a rostbevitelünkre.

Az alábbiakban olyan élelmiszereket mutatunk be, amelyek magas rosttartalma, illetve esetenként folyadéktartalma támogatja az emésztést, ezáltal érdemes az étrendünk szerves részévé tennünk ezeket. Fontos megemlíteni, hogy legyen szó akár párolásról, főzésről vagy más eljárásról, a rostok hőkezelés hatására sem károsodnak, azaz változatos módon felhasználhatjuk a felsorolt élelmiszereket a konyhában. Helyes diéta mellett néhány héten belül enyhülni kezdhetnek az aranyeres panaszok.

Hüvelyesek

A babféléktől a lencsén át a zöldborsóig számos olyan hüvelyes zöldség könnyen elérhető mindenki számára, amely magas rosttartalma révén ideális összetevője lehet akár főtt ételeknek, akár salátáknak. A babot felhasználás előtt érdemes beáztatni, mivel így kevésbé fog puffasztani.

Olajos magvak

Szintén jótékonyan hatásúakaranyéresetén az olajos magvak, amelyek az élelmi rostok mellett ráadásul értékes zsírsavakban is bővelkednek. Éppen ezért, azaz a magas kalóriatartalom okán azonban óvatosan kell bánni a porciózással. Naponta legfeljebb egy zárt marék mandulát, mogyorót vagy diót vegyünk magunkhoz. Akár nyersen rágcsálnivalóként, akár egy saláta részeként is megállják a helyüket.

Teljes kiőrlésű gabonafélék

Legyen szó akár teljes kiőrlésű lisztekről, hajdináról, kukoricadaráról vagy éppen zabról, számos élelmiszer akad a fehér kenyér, a tészta vagy éppen a hagyományos ropogtatnivalók kiváltására, egyszersmind a rostbevitel fokozására. Kakaós csiga helyett például kipróbálhatjuk reggelire a zabkását.

Zöldségek, gyümölcsök

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) ajánlása szerint naponta 40 dekagramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk, nem számítva a burgonyát és egyéb keményítős gyökérzöldségeket. Ezek nemcsak remek rostforrások, hanem gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, illetve az egészségre jótékony hatású flavonoidokban. Emésztésünk mellett tehát általánosságban véve egész szervezetünk számára hasznosak.

Amit ne: túl sok zsír és chilipaprika

A túlzott zsír- és fehérjebevitel jelentősen lassíthatja az emésztést, ezáltal székrekedést okozhat. Érdemes tehát mértékletességet tanúsítani, amikor a szedőkanálért nyúlunk egy-egy nehezebb ebédfogásnál. Emellett aranyér esetén jobb, ha kerüljük az erősen fűszeres, csípős ételeket, továbbá a kávét, az alkoholt és a cukros, szénsavas üdítőitalokat.