Érdemes megismerni jobban a szervezetünket, hiszen saját erőforrásaink is sokat segíthetnek abban, hogy a testsúlyunk normalizálódjon. 

Ne a testünk ellen, hanem azzal együttműködve próbáljunk harcolni a kilóinkkal. Ebben lehetnek segítségünkre a hormonjaink, nézzük tehát, melyik miben tudja támogatni a fogyásunkat!

Epinefrin vagy adrenalin

Talán a második név mindannyiunknak ismerősebben hangzik, de mindkét elnevezés ugyanazt a hormont takarja. Túlélő hormonnak is hívják, és akkor aktiválódik, amikor valamilyen erős érzelmi hatásra kell gyors és határozott reakciót adnunk. Ilyenkor az étvágyunk csökken, sőt a hormon arra készteti a szervezetet, hogy raktározzon energiát, amit majd adott esetben fel tudunk használni.

Ha tehát az étvágyunk csökkentése a cél, az adrenalin lesz segítségünkre. Magas intenzitású intervall edzésekkel tudjuk a hormon szintjét növelni. Ez az edzésforma intenzív, rövid kardió jellegű mozgások láncolata, mégpedig úgy végezve, hogy a 30-60 másodperces erőfeszítéseket ugyanennyi aktív pihenéses mozgás kövesse, és maga az edzés körülbelül félórás legyen.

Glükagon

A glükagon hatásmechanizmusa az inzulinéval ellentétes: ez a hormon bontja a testzsírt és alakítja a működésünkhöz szükséges energiává. A megfelelő glükagonszint elősegíti a fogyásunkat, ezzel kapcsolatban arra figyeljünk, hogy az étkezéseink között legyen legalább 4 órás szünet, ugyanis a köztes étkezések az inzulinválasz miatt leállítják a zsírégetést.

Étkezésünkkel befolyásolhatjuk tehát ezt a szintet, különösen a magas fehérjetartalmú ételekkel teszünk jót: fogyasszunk halat, húst, dióféléket, tojást, sovány tejtermékeket.

Ghrelin

Az éhségünkért felel: ez a hormon küldi a jelzéseket a szervezetünknek, hogy ideje táplálkoznunk, emellett aktiválja az agy jutalmazó rendszerét. És minél éhesebbek vagyunk, a helyzet annál rosszabb. Az alacsony kalóriatartalmú diéták csak fokozzák a ghrelin aktivitását, szintje nem csökken még hosszabb távú diéta esetén.

A sport azonban ebben is segít: kardió gyakorlatokkal csökkenthetjük az „éhséghormon” szintjét. Intenzívebb mozgásformák ajánlottak, úgymint futás, súlyzózás, erőnléti edzés.

Leptin

Az étvágy szabályozásában van szerepe: a megfelelő mennyiségű étel elfogyasztását követően jelzi az agynak a jóllakottság érzését. Segít nekünk tehát, hogy ne együk túl magunkat, ugyanakkor, minél több valakinek a szervezetében a zsír, annál magasabb a leptin szintje is, így a jóllakottság érzését is nehezebb elérni általa. A leptinrezisztencia ismert jelenség, és ahogyan az inzulinrezisztenciának, úgy ennek is szerepe van az elhízásban: az érintettekben, az elegendő mennyiségű táplálékbevitel dacára, fennmarad az éhségérzet, a leptin nem hat megfelelően az agyra, és még több leptin termelődik.

Két stratégiánk is lehet a leptin megfelelő szinten tartására: az egyik a testzsír csökkentése, a másik az antioxidánsokban bővelkedő élelmiszerek fogyasztása. Antioxidánsokban leggazdagabb eledeleink az áfonya, a málna, az eper, a lila káposzta, bab, cékla, spenót, de még az étcsokoládé is bőségesen tartalmazza a szervezetünk számára jótékony molekulákat.

Adiponektin

Ez a protein alapú hormon az egész test anyagcseréjét szabályozza: javítja az inzulinérzékenységet, csökkenti a zsírtömeget, és növeli a testünket védő HDL-koleszterin szintjét.

Az adiponektin szintjét növelhetjük telítetlen zsírsavban gazdag étrenddel, halak, olívaolaj, csonthéjasok, avokádó, lenmag, mogyoróvaj fogyasztásával. A rendszeres mozgás is nagyon fontos a hormon szinten tartása végett.

Inzulin

Sokat hallunk róla, és tudjuk, hogy köze van a cukrokhoz: a vércukorszint kordában tartása a feladata. Ha szénhidrátot fogyasztunk, inzulin termelődik, és segíti a cukrok sejtekbe épülését, mely szervezetünk számára energiát biztosít. A felesleget azonban zsírrá alakítja, így a célunk az kell legyen, hogy lassú felszívódású szénhidrátokat fogyasztunk. Ezeket a szervezet hosszabb idő alatt, kiegyenlítettebb szinten használja el, a cukorszintünk nem ugrik meg, majd esik vissza rövid időn belül, és ezáltal az éhségérzetünk is később, és nem olyan markánsan jelentkezik. Fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, fehér rizs helyett barna rizs, hüvelyesek, zabpehely, bulgur, hajdina, banán, mangó, étcsoki, mind alacsony glikémiás indexű táplálék.